A Történészcéh Egyesület a történészhallgatók számára szervez szakmai és kulturális programokat, tanulmányi kirándulásokat. Ez a blog az információáramlást segíti.
2010. augusztus 11., szerda
2010. június 17., csütörtök
Konferencia a magyarországi németek betelepítéséről a 18. században
A PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar és Magyarországi Németek Országos önkormányzata szervezésében
Konferencia a magyarországi németek betelepítéséről a 18. században
Szekszárd, 2010. június 26.
Helyszín: PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar "E" épülete (Szekszárd, Szent István tér 15-17.)
Program
11.00 óra a konferencia megnyitása, köszöntők (Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke; Józan-Jilling Mihály, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke)
Előadások
Dr. Norbert Spannenberger (tudományos munkatárs, Lipcsei Egyetem, Kelet-Közép-Európa Története és Kultúrája Szellemtörténeti Intézet): Nemzetiség és felekezetiség: a 18. századi migrációs folyamatok motorja?
Dr. Gőzsy Zoltán (egyetemi adjunktus, PTE TTI): Az egyházi struktúra kiépülésének tanulságai a 18. századi német közösségek esetében
Dr. Varga Szabolcs (főiskolai docens, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Egyháztörténelem Tanszék): A plébániahálózat újjászületése Tolna megyében a 18. század első évtizedeiben
Prof. Dr. Csoma Zsigmond (a Magyar Bortörténeti Társaság elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Kora Újkori Történeti Gazdaság- és Művelődéstörténeti Tanszék): Etnikai sajátosságok a magyarországi németek bortermelésében
Zárszó (Heimann Zoltán, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat testületének tagja; Fusz György, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója)
2010. június 13., vasárnap
2010. május 20., csütörtök
Felvételi - Grastyán Szakkollégium
A PTE Grastyán Endre Szakkollégium felvételt hirdet a 2010/2011. tanévre. Jelentkezhet a PTE bármely karán és évfolyamán tanuló nappali tagozatos, graduális vagy doktori képzésben résztvevő hallgató.
A felvételi eljárásról bővebben itt.
A jelentkezési lap letölthető innen.
A jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt lezárt borítékban kell eljuttatni a következő címre: 7634, Pécs, Rácvárosi út 70. (Pál-Lukács Zsófia nevére). Jelentkezési határidő: május 31.
A jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt lezárt borítékban kell eljuttatni a következő címre: 7634, Pécs, Rácvárosi út 70. (Pál-Lukács Zsófia nevére). Jelentkezési határidő: május 31.
Címkék:
grastyán,
szakkollégium
2010. május 13., csütörtök
"Említettem már, hogy hajnali fél öt volt?" - A legjobb beszámoló tanulmányi kirándulásról EVER
Kriszta csak olvasgatja-olvasgatja tanulmányi kirándulásokról szóló beszámolókat, s néha nem is sejti, milyen gyöngyszemeket talál. Az alábbi dolgozatot a szerző - PANKOVICS ZOLTÁN, történészhallgató - engedélyével közöljük. Azoknak, akik még nem tudják, hogy sírva vigadunk, vagy esetleg nem ismerik a tavaly októberi Magyarország-Portugália meccs eredményét.
Őrség – Szombathely
2009. október 10-11.
Az egész fél ötkor kezdődött… hajnali fél ötkor. Október tizedikén, egy ködös szombat reggelen… mármint hajnalon. Tekintetbe véve, hogy az azt megelőző pénteken éjfélkor még filmet néztem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy nem sokat aludtam. A korai keléssel nem zavartam meg a szobatársaimat, pusztán önnön lelki világomat, de ez úgysem érdekel senkit. Pedig egy igen ígéretes hétvége várt volna rám, de a kötelesség elszólított. Említettem már, hogy hajnali fél öt volt?
Tanulmányi kiránduláson kellet részt vennem. Nem volt más választásom, mivel a diplomához legalább egyet teljesíteni kell, amit a következő félévben hirdetnek meg kurzusként. Mivel egyetemi tanulmányaim alatt eleddig nem vettem igénybe egyik tanulmányi kirándulás nyújtotta lehetőséget sem, és ez volt az utolsó előtti félévem, ez maradt az utolsó lehetőségem.
Úgy öt óra tájékában elindultam, és a Jakabhegyi kollégiumból lesétáltam az uránvárosi TESCO parkolójába, ahol a gyülekezőhelyet megjelölték, és ahonnan a busz is útnak indult. Keletről közelítettem, és hirtelen azt vettem észre, hogy északról egy csapat táskát cipelő egyetemista keresztezi az utamat. Vagy én kereszteztem az ő útjukat? Nézőpont kérdése. Közben nyugatról is feltűnt egy csoport, és a jelenet, ahogy három irányból mind egy pont felé tartottunk a pirkadat előtti ködös sötétségben, leginkább egy Stephen King regényre emlékeztetett.
A hallgatók 3-6 fős csapatokba csoportosultak, az szerint, hogy ismerték egymást. Én nem ismertem senkit, így elkülönültem mindenkitől, mint Sanjuro hallgatag, komor figurája Kurosawa filmjeiben. A jármű, ami ránk várt, egy átlagos távolsági busz volt, tűrhető állapotban, de semmi rendkívüli. A buszsofőr, egy középkora végén járó nő volt, és már ettől a puszta ténytől feltódultak bennem a sofőrnőkkel szembeni negatív előítéleteim. Ettől egy kicsit szégyelltem magam, de aztán megbékéltem, mivel a buszsofőr asszony az utazás ideje alatt ezeket mind messze felülmúlta… mármint alul. De erről majd annak idején…
A hallgatók 3-6 fős csapatokba csoportosultak, az szerint, hogy ismerték egymást. Én nem ismertem senkit, így elkülönültem mindenkitől, mint Sanjuro hallgatag, komor figurája Kurosawa filmjeiben. A jármű, ami ránk várt, egy átlagos távolsági busz volt, tűrhető állapotban, de semmi rendkívüli. A buszsofőr, egy középkora végén járó nő volt, és már ettől a puszta ténytől feltódultak bennem a sofőrnőkkel szembeni negatív előítéleteim. Ettől egy kicsit szégyelltem magam, de aztán megbékéltem, mivel a buszsofőr asszony az utazás ideje alatt ezeket mind messze felülmúlta… mármint alul. De erről majd annak idején…
A buszon leültem a kedvenc helyemre, a hátsó ajtó előtti székek közül az ablak mellettihez. De aztán feltűnt két lány, akik zavartan nézelődtek körbe, egymás melletti ülő-helyeket keresve. Ahogy néztem őket, azonnal tudtam, mit kell tennem: Udvariasan felállni, és átengedni nekik a helyem. Ennek megfelelően csendben meghúztam magam, azt remélve, hogy majd tovább mennek, de megszólítottak és megkértek. (...) Ekkor még mindig nem volt hat óra sem.
Az első megálló Szalafő volt, a hét dombra épült szeres település. Kinézetre nem túl látványos, de néprajzilag érdekes élmény. Ellentétben azzal, amit a szentgotthárdi templom – a második álmás – nyújtott. Szemet gyönyörködtetően látványos, de kultúrtörténetileg érdektelen. Rengeteg ilyet láttam már, és a többségük szebb is volt, érdekesebb is.
Az út eddigi részére már túl voltunk a buszsofőr asszonyság első, mindközül a legnagyobb és legemlékezetesebb – valamint kétség kívül az alaphangulatot leginkább meghatározó – tévelyedésén, nevezetesen a Vend vidékről Szlovéniába való áttévedésén. A második hibája következtében Körmenden kötöttünk ki, ami csak másnapra volt betervezve. A németújvári szerencsétlenkedésére inkább nem is fecsérelném a szót.
Annál inkább érdemes szólni Güssing váráról. Az Árpád kor elején épült, és az újkorig többször is átépítették, bővítették. A középkori várak mindig is vonzottak, így ebben a várban is örömmel barangoltam. Maga vár viszonylag jó állapotban volt – láttam már olyan várat is aminek a fele hiányzott. A várban bemutatott kiállítás is érdekes volt, még ha leginkább a fegyverek hoztak is lázba. A kiállított fegyverek a középkortól az újkorig képviseltették magukat. A többségüket túl nehéznek, vagy túl ormótlannak találtam magamhoz, de volt pár egykezes szablya és kard, amit akár én is képes lennék forgatni. Tanultam hagyományőrző kardforgatást, ezért így vagy úgy, de el tudnék vagdalkozni velük, ha jönne az ellen. Az már más kérdés, hogy bátorságom valószínűleg nem lenne hozzá, de az vesse rám az első követ… Szót kell még ejtenem a csodálatos kilátásról, ami a vár bástyájáról elénk tárult, az is egy kellemes élménynek bizonyult.
Magyarországra visszaérve Szombathely felé vettük az irányt – leszámítva az egyik körforgalmat, ahol egy teljes kört megtéve mindenfelé vettük az irányt, de akkor már fel se vettük a sofőrasszonyság produkcióját. A másnap reggelre tervezett TESCO-s bevásárlást beiktattuk, és az estére tervezett városnézést reggelre toltuk. Miután feltöltöttük készleteinket a szükséges élelemmel, és kevésbé szükséges, de általunk fontosabbnak tartott itallal, elfoglaltuk a szállásainkat. Aztán az est leszálltával – fakultatív városnézés címszó alatt – pár társammal felkerekedtünk, hogy a csepegő esőben megleljünk egy vendéglátó ipari egységet, ahol megfelelő hangulatban megtekinthetjük a Magyarország-Portugália futballmérkőzést. Fura mód nem találtunk megfelelő kocsmát, így sietve visszatértünk a szállásra, ahol – mint kiderült – a szobánktól pár lépésre található a közösségi terem, tv-vel. Éppen Simão első gólja után érkeztünk, így 1 – 0 állástól kezdtük el nézni mérkőzést. A meccsen sem a mi, sem az ellenfél csapat játéka nem nyűgözött le, így a második kapott gól után inkább lefeküdtünk. A sors fintora, de – mint másnap reggel kiderült – ugyan úgy, ahogy a TV bekapcsolása előtt nem sokkal Simão gólt rúgott nekünk, a TV kikapcsolása után is nem sokkal a hálónkba talált, így változtatva 3 – 0-ásra a vereségünk.
A vasárnap reggelre áttolt városnézés az eső miatt előbb késett egy órát, majd mikor végül mégiscsak sort kerítettünk rá, gyorsított tempóban teljesítettük. Aztán már indultunk is tovább aznapi első állomásunkra, Kőszegre, ahol a Jurisics Miklós várat tekintettük meg. Bár a vármúzeum némiképp szerényebbnek mutatkozott, mint a németújvári, de végül még így is élményekben gazdagnak bizonyult. Egy kis íjász kitérőt követően – ami meggyőzött, hogy ami nem megy és életveszélyes, azt ne erőltessük – megkongattam a kívánság harangot a vártoronyban, de nem azért, mert bármit is kívántam volna – én abban hiszek, hogy én irányítom a sorsomat – pusztán rosszaságból zajongtam egy kicsit. A várbéli program után szabad városnézés következett, fakultatív lehetőségként szerepelt a Hősök kapuja, az Öregtorony és a Postamúzeum megtekintése. Mindegyik mellett tucatszor elhaladtunk, de valahogy nem éreztünk elég erős belső késztetést ezek megtekintésére. Annál inkább fordítottuk figyelmünket a borászat felé, ahol rendkívül kedves és készséges kiszolgálás mellett életem legfinomabb forralt borát volt lehetőségem megkóstolni. Tényleg nagyon finom volt… Szóval sétálgattunk Kőszeg belvárosában, ahol utunk egy részében egy kutya szegődött kíséretünkbe. Majd eljött a pillanat, mikor is folytatnunk kellett az utunkat. Kőszegtől kezdve minden egyes megállónkkal közelebb kerültünk Pécshez. Még a sofőrnő sem tévesztett irányt, úgy tűnik, ő is mielőbb hazavágyott.
A jáki templomot már volt szerencsém látni általános iskolásként is, gimnazistaként is, és úgy tűnik, akképpen van rendjén, hogy egyetemistaként is megtekintsem. Sok újat nem tudott mutatni…
A tervezetthez képest közel két és fél óra késéssel érkeztünk meg Körmendre, ahol a Batthyány-kastély kertjében barangolhattunk. Lehet, hogy nem volt megfelelő az évszak, de én semmi olyasmit nem láttam, ami miatt megérte tanulmányi kirándulás célpontjává tenni. Amúgy meg már mindenki fél szívvel Pécsen érezte magát, és összességében a többségnek nagyon mehetnékje volt már.
Sötétedés után érkeztünk vissza Pécsre, és este egy gyors kipakolás után véget is ért a kirándulás, és jószerével a hétvége is. Összességében a kirándulás nem volt rossz, bár ha pár dolog kimaradt volna, akkor sem maradt volna hiányérzetem. De mégis nagyon élveztem az utazást. Az Arany János Tehetséggondozó Program tagjaként öt éven keresztül, havi rendszerességgel cipeltek engem és osztálytársaimat mindenféle tanulmányi utakra. Akkor ezek nagyon terhesnek tűntek, és utólag érzem csak át, mennyire szerencséseknek érezhetjük magunkat, amiért olyan sok helyet saját szemünkkel láthattunk itthon és külföldön egyaránt. És persze a buszozás közbeni beszélgetések, a múzeumokban való bohóckodás, a szabad program örömei, ezek mind hozzátartoznak egy osztálykiránduláshoz. Életem legboldogabb öt évében havonta részem volt ilyesmiben, de az azóta eltelt három évben nem. Most újra hasonlóan éreztem magamat, és nagyon jó érzés volt. Köszönöm srácok!
Pankovics Zoltán
2010. május 5., szerda
A Középkori Történelem Doktori Program nyilvános előadásai
A PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkori Történelem Doktori Programjának nyilvános előadásai 2010. május 7-én, pénteken a Ró 117-ben :
12:00 - Prof. Dr. Hans-Jürgen Bömelburg (Justus-Liebig-Uniersität Gießen): Antemurale-Vorstellungen in Ungarn und Polen im 15. und 16.Jahrhundert: Höfisch-humanistische Erfindung und pragmatische Reichweite eines Topos
Moderátorként közreműködik: dr. habil Bagi Dániel.
2010. május 3., hétfő
Könyvbemutató - Vándorló kisebbségek
Etnikai migrációs folyamatok Közép-Európában történeti és jelenkori metszetben – könyvbemutató: 2010. május 4-én, 17 órakor a Dominikánus Házban.
A kötetet bemutatják:
Dr. Hoóz István, Professor Emeritus, PTE KTK
Dr. Szalainé Dr. Sándor Erzsébet Prodékán, PTE ÁJK
a kötet szerzői és szerkesztője
Moderátor
prof. Dr. Kupa László (PTE Bölcsészettudományi Kar)
Rendezők: a Magyar Szociológiai Társaság Etnikai Kisebbségkutató Szakosztálya, a Pécsi Akadémiai Bizottság Kisebbségkutató Munkabizottsága, Pécsi Tudományegyetem-Bookmaster Kft.
A pécsi püspökök és városuk a középkorban
A pécsi püspökök és városuk a középkorban
címmel
tudományos konferencia az MTA PAB Székházában (Jurisics M. u. 44.)
2010. május 6-án, csütörtökön
A konferencia szervezői:
MTA PAB Egyháztörténeti Munkabizottság
MTA PAB Várostörténeti Munkabizottság
2010. április 13., kedd
2010. április 12., hétfő
2010. április 9., péntek
Megint film - V. Henrik
Ismét korszakidézés az IDŐGÉP-IDŐKÉP sorozatban. Ezúttal:
V. Henrik
rendező: Kenneth Branagh
főszereplők: Kenneth Branagh, Emma Thompson, Derek Jacobi, Simon Sheperd
(színes, magyarul beszélő, angol filmdráma, 1989, 132 perc)
Helyszín: Dominikánus Ház
Időpont: április 13., 18:30
Belépő: 400 Ft
A történelmi háttérért ismét dr. Hahner Péter felelős.
2010. március 30., kedd
Múlt-kor Történelmi Magazin
Megjelent a Múlt-kor Történelmi Magazin első száma. Itt lehet beleolvasni. Ára: 1492 Ft.
Magyar felfedezők és kalandorok
2010. március 23., kedd
2010. március 18., csütörtök
A MOSZT és a TCE közös rendezvénye
Minden érdeklődőt szeretettel várunk 2010. március 23-án, kedden 18 órakor a Ró 204-ben a MOSZT és a TCE által szervezett előadásokon:
Vitári Zsolt: Keitel
Harsányi Iván: A hazai és nemzetközi viták a Szovjetunió II. világháborús szerepe körül
Párbeszéd a történelemtankönyvről
PÁRBESZÉD
A TÖRTÉNELEMTANKÖNYVRŐL
Nemzetközi konferencia
az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum,
és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ
szervezésében
2010. március 26-27. Budapest
2010. március 26.
Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ, Jakobinus-terem (1014 Budapest, Országház utca 30.)
KÖSZÖNTŐ
10.00 - 10.20
Pók Attila főtitkár, Magyar Történelmi Társulat
Varga Katalin igazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - OPKM
Pók Attila főtitkár, Magyar Történelmi Társulat
Varga Katalin igazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet - OPKM
A FRANCIA -NÉMET KÖZÖS TÖRTÉNELEMTANKÖNYV BEMUTATÁSA
Elnök: Ring Éva, történész, Budapest
10.20 - 11.50
Dominique Borne (történész, Párizs): Hozzájárulhat-e az európai történelemoktatás a népek közeledéséhez?
Daniel Henri (tanár, Párizs): A francia-német történelemtankönyv: egy megbékélés politikai tétjei és szimbolikus jelentősége
Susanne Grindel (történész, Braunschweig): A francia-német történelemkönyv mint modell
Dominique Borne (történész, Párizs): Hozzájárulhat-e az európai történelemoktatás a népek közeledéséhez?
Daniel Henri (tanár, Párizs): A francia-német történelemtankönyv: egy megbékélés politikai tétjei és szimbolikus jelentősége
Susanne Grindel (történész, Braunschweig): A francia-német történelemkönyv mint modell
Kérdések
11.50 - 12.00 Szünet
A MAGYAR-SZLOVÁK KÖZÖS MÚLT A TÖRTÉNELEMKÖNYVEKBEN
Elnök: Halász Iván történész, Budapest
12.00 - 13.30
Viliam Kratochvíl (történész, Pozsony): Etnikai sztereotípiák és konstrukciók a történelemtankönyvekben
Szarka László (történész, Budapest): A közös magyar-szlovák történelemkönyv lehetősége
Vajda Barnabás (történész, Révkomárom): A közös magyar-szlovák történelemkönyv didaktikai kérdései
Viliam Kratochvíl (történész, Pozsony): Etnikai sztereotípiák és konstrukciók a történelemtankönyvekben
Szarka László (történész, Budapest): A közös magyar-szlovák történelemkönyv lehetősége
Vajda Barnabás (történész, Révkomárom): A közös magyar-szlovák történelemkönyv didaktikai kérdései
Kérdések
13.30 - 14.30 Ebédszünet
PÁRBESZÉD A TÖRTENELEMTANKÖNYVRŐL
Elnök : Borsodi Csaba elnök, Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozat
Moderátor : Jakab György történelemtanár, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
14.30 – 16.00
Milyen szerepet játszik a történelemoktatás és a történelemkönyv az identitás formálásában?
Vitaindító: Gyáni Gábor (főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet), Kojanitz László (főszerkesztő, Nemzeti Tankönyvkiadó), Lőrinc László (történelemtanár, tankönyvszerző, AKG Gimnázium), Repánszky Ildikó (történelemtanár, tankönyvszerző, Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium), Dupcsik Csaba (történész, tankönyvszerző, MTA Szociológiai Intézet)
16.00 – 16.20 Szünet
16.20 - 18.00
Milyen a jó történelemtankönyv?
Vitaindító: Bihari Péter (történelemtanár, tankönyvszerző, Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium), Gyarmati György (történész, igazgató, Történeti Hivatal), Nagy Mariann (történész, Pécsi Tudományegyetem), Takács Edit (főszerkesztő, Nemzeti Tankönyvkiadó)
2010. március 27.
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) (1089 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.)11089 Budapest0 1089 Budapest Könyves Kálmán krt. 40. In English 1089 Budapest Könyves Kálmán krt. 40. In Englishmán krt. 40. In English 1089
TANKÖNYVTÁR
Elnök : Dárdai Ágnes tankönyvkutató, Pécsi Tudományegyetem
10.00 - 12.00
Robert Maier (történész, Braunschweig): A Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet céljai és tevékenysége
Benoit Falaize (történész, Párizs): A francia Nemzeti Pedagógiai Kutatóintézet a kutatás és a szakmai gyakorlat között: út az oktatáspolitika támogatásához
Varga Katalin (igazgató, OPKM) A Magyar Nemzeti Tankönyvtár céljai és tevékenysége
Együttműködési megállapodás a Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum között
Robert Maier (történész, Braunschweig): A Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet céljai és tevékenysége
Benoit Falaize (történész, Párizs): A francia Nemzeti Pedagógiai Kutatóintézet a kutatás és a szakmai gyakorlat között: út az oktatáspolitika támogatásához
Varga Katalin (igazgató, OPKM) A Magyar Nemzeti Tankönyvtár céljai és tevékenysége
Együttműködési megállapodás a Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum között
12.00 - 12.20 Szünet
TANKÖNYVKUTATÁS – TANKÖNYVTÖRTÉNET
Elnök: Miklósi László elnök, Történelemtanárok Egylete
12.20 - 14.00
Katona András (történész, Budapest): A magyar történelemtanítás történetéből
Kaposi József (történész, Budapest): A történelmi gondolkodás fejlesztésének lehetőségei
Nagy Péter Tibor (történész, Budapest): Tankönyvviták a 20. század végén
Katona András (történész, Budapest): A magyar történelemtanítás történetéből
Kaposi József (történész, Budapest): A történelmi gondolkodás fejlesztésének lehetőségei
Nagy Péter Tibor (történész, Budapest): Tankönyvviták a 20. század végén
ZÁRSZÓ
A KONFERENCIA TÁMOGATÓI
Atelier. Magyar-Francia Társadalomtudományi Központ
Francia Intézet, Budapest
Goethe Intézet- Budapest
Magyar Történelmi Társulat
Nemzeti Tankönyvkiadó
Szlovák Kulturális Intézet
Történelemtanárok Egylete
ZfA (Zentralstelle für das Auslandsschulwesen) Budapest
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



