Történelmi Arcélek - A terrorizmus arcai

A Történelmi Arcélek előadássorozat következő témája: A terrorizmus arcai.

Időpont: október 26. 18. óra, helyszín: Ró 204.

Mindenkit szeretettel várunk. A facebook-on itt.

Íme, a szocializmus - CinePécs

Az október 4-én kezdődött filmfesztivál Íme, a szocializmus c. szekciójának programja olvasható itt, a teljes program levetítése után október 8-án (pénteken) 16 órakor a Civil Közösségek Házában (Pécs, Szent István tér) beszélgetésre is sor kerül Vitézy László, továbbá Pozsgai Imre és M. Kiss Sándor történész részvételével.

Mecsek-túra

Andris és Zsani a Céh képviseletében hegyet mászott szeptember 24-én a PTE BTK HÖK által szervezett Mecsek-túrán. A képek elérhetők itt.

Teaház!

Vlad Ţepeş és a Drakula-hagyomány konferencia

A Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, a PTE BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék, a MTA PAB Kelet-Európa és a Balkán Munkabizottsága, valamint a Pécs2010 Nonprofit Kft. konferenciát szervez 

Drakulaháza – Vlad Ţepeş és a Drakula-hagyomány

címmel. 

Iidőpont: 2010. szeptember 20.

Helyszín: Pécsi Kulturális Központ (Pécs, Színház tér 2.)

A konferencia részletes programja olvasható itt.

Előadások Pécs történetéből 2010

A Pécs Története Alapítvány

Fejezetek Pécs történetéből az ókortól napjainkig c. 

KONFERENCIÁJA 

2010. szeptember 23. 

PÉCSI KULTURÁLIS KÖZPONT 

FEJEZETEK PÉCS ŐS- ÉS ÓKORTÖRTÉNETÉBŐL 
Elnököl: Dr. Visy Zsolt, tanszékvezető egyetemi tanár, PTE BTK Régészet Tanszék

Előadások:
09.15–09.35 Fekete Mária, tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK Ókortörténeti Tanszék: Pécs történetének őskorához 
09.35–09.55 Gábor Olivér, régész, Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága: Szent István és az ókeresztények 
09.55–10.15 Vitári-Wéber Adrienn, PhD-hallgató, PTE BTK Ókortörténeti Tanszék: Horváth Antal (1848-1912) életpályájának főbb szakaszai régészeti szempontból 
10.15–10.30 Kávészünet

FEJEZETEK PÉCS KÖZÉPKORI- ÉS A PÉCSI BÁNYÁSZAT TÖRTÉNETÉBŐL 
Elnököl: Dr. Vonyó József, egyetemi docens, PTE BTK Középkori Történeti Tanszék

Előadások:
10.30–10.50 Árvai Tünde, PhD-hallgató, PTE BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék: Pécs és a Garaiak 
10.50–11.10 Petrovics István, Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék: Közjegyzők a középkori Pécsen: Pozsegavári Márton fia: Balázs
11.10–11.30 Krisztián Béla, c. egyetemi tanár, PTE FEEFI Humán Menedzsment Tanszék: A hatvan éves magyar bányásznap. Borbálától bányásznapig. Egy szakmai ünnep változásai 


KÖNYVBEMUTATÓ 
11.30-10.50 Hegyi Klára: Török források Pécs 16. századi történetéhez (Források Pécs történetéből) c. kötet bemutatója
A kiadványt bemutatja: Dr. Varga Szabolcs, főiskolai docens, Pécsi Hittudományi Főiskola.

11.50-12.10 Vita
12.10-13.00 Kávészünet

FEJEZETEK PÉCS ÚJ- ÉS MODERNKORI TÖRTÉNETÉBŐL 
Elnököl: Dr. Vonyó József, egyetemi docens, PTE Modernkori Történeti Tanszék

Előadások:
13.00–13.20 Papp Zsófia, levéltáros, Baranya Megyei Levéltár: Mesternék, polgárasszonyok – mozzanatok egyes női életekből a 18-19. században 
13.40–14.10 Pilkhoffer Mónika, adjunktus, PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék: Polgári lakáskultúra Pécsett a dualizmus korában 
13.20–13.40 Nagy Imre Gábor, főlevéltáros, Baranya Megyei Levéltár: Farkas István, egy elfeledett adományozó pécsi polgár 

14.10–14.30 Kávészünet
14.30–14.50 Pohánka Éva, könyvtáros, PTE Egyetemi Könyvtár, Klimo Gyűjtemény: Szepesy Ignác püspök emléktáblája a pécsi jogi kar épületén (1934 és 1937) 
15.10–15.30 Rozs András, ny. levéltáros, Baranya Megyei Levéltár: A kommunista párt offenzívája a kisgazdák, a szociáldemokraták és a szabadságpártiak ellen Pécsett, 1946-47-ben 
15.30–15.50 Dávid Ferenc, PhD-hallgató, PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék: A Magyar Forradalmi Karhatalom szerepe az 1956-os pécsi eseményekben 

15.50–16.30 Vita, zárszó 

Tanulmányi kirándulás - Őrség

Kölcsönhatások – német nyelvű kultúra regionális és nemzetközi kontextusban

A PTE Germanisztikai Intézetének nemzetközi konferenciája 2010. szeptember 9-11-én, helyszín: PTE FEEK (Szántó Kovács János u 1/b).

"A „Pécs - Európa Kulturális Fővárosa" programsorozatához kapcsolódva a Pécsi Tudományegyetem Germanisztikai Intézete konferenciát rendez „Kölcsönhatások - Német nyelvű kultúra regionális és nemzetközi kontextusban" címmel 2010. szeptember 9. és 11. között. A három napos konferenciára Amerikától Japánig számos országból érkeznek neves germanisták, akik a különböző irodalmak és kultúrák párbeszédéről és érintekzéséről értekeznek majd. A konferencia célja elsősorban a német nyelvű irodalom és kultúra lokális, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi dimenzióinak bemutatása, illetve ennek a sokrétű kapcsolatrendszernek az újraértékelése. Ehhez azonban elkerülhetetlen a némettől sokszor nagyon is eltérő, idegen kultúrák vizsgálata. A konferencia címe - Kölcsönhatások - nemcsak „cserekapcsolatokra", inter- és transzkulturális „átmeneti" folyamatokra hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a lokális-regionális „beágyazódottság" és az európai-nemzetközi „nyitottság" közti feszültség újrarendezi a centrum és periféria viszonyait és újraalkotja Kelet-Közép-Európáról alkotott képünket.

A konferencia 10 szekciójának több mint százötven előadója ezekre, a kultúratudományok szempontjából is alapvető kérdésekre keresi a választ. Szó lesz többek között a német nyelvű irodalom más irodalmakra tett hatásáról, a német nyelvű irodalomban megjelenő „idegen" kultúrából származó motívumokról, valamint irodalmi és kulturális együttállásokról és dialógusokról. A konferencia sem tematikájában, sem a germanisztika szakterületei szerint nem kívánja behatárolni az előadásokat. A programban az irodalom- és kultúratudományi kérdésfeltevések mellett megtalálhatók a nyelvészettel, politikával, történelemmel és medialitással, ill. intermedialitással kapcsolatos témák is. Bár a konferencia középpontjában a német nyelvű (osztrák, német, svájci) irodalmak állnak, az előadásokban szerepet kap például az amerikai, a grúz, a magyar, a román, a skandináv és a török irodalom is.

Szeptember 11-én a programot egy műhely-konferencia egészíti ki, amely az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásának „mediatizált" formáit követi nyomon az 1880-1914-es években megjelent regionális újságokban."

via (itt a teljes program is letölthető)

Páros Könyvbemutató - Pécs mint európai kulturális főváros a német nyelvterületen

Magyar és német nyelvű könyvbemutató a szerzők részvételével:

Harald Roth - Konrad Gündisch: Fünfkirchen - Pécs. Geschichte einer Europäischen Kulturhauptstadt. Wien [u.a.]. Böhlau 2010 [Pécs. Egy európai kultúrfőváros története]
A kötetet bemutatja: dr. Vitári Zsolt

Eine Reise in das alte Fünfkirchen. Die europäische Kulturhauptstadt Pécs in deutschen Quellen. Hrsg. von Juliane Brandt und Johann Habel. München 2010. [Utazás a régi Pécsen. Pécs Európa kulturális fővárosa német forrásokban].
A kötetet bemutatja: dr. Juliane Brandt és dr. Gőzsy Zoltán

Időpont: 2010. szeptember 10. 20 h

Helyszín: Művészetek és Irodalom Háza (7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8.) 

Twitter

A Történészcéh Egyesület immáron twitteren is követhető.

http://twitter.com/torteneszceh

Konferencia a magyarországi németek betelepítéséről a 18. században

A PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar és Magyarországi Németek Országos önkormányzata szervezésében

Konferencia a magyarországi németek betelepítéséről a 18. században

Szekszárd, 2010. június 26. 

Helyszín: PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar "E" épülete (Szekszárd, Szent István tér 15-17.)

Program

11.00 óra a konferencia megnyitása, köszöntők (Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke; Józan-Jilling Mihály, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke)

Előadások

Dr. Norbert Spannenberger (tudományos munkatárs, Lipcsei Egyetem, Kelet-Közép-Európa Története és Kultúrája Szellemtörténeti Intézet): Nemzetiség és felekezetiség: a 18. századi migrációs folyamatok motorja?

Dr. Gőzsy Zoltán (egyetemi adjunktus, PTE TTI): Az egyházi struktúra kiépülésének tanulságai a 18. századi német közösségek esetében

Dr. Varga Szabolcs (főiskolai docens, Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Egyháztörténelem Tanszék): A plébániahálózat újjászületése Tolna megyében a 18. század első évtizedeiben

Prof. Dr. Csoma Zsigmond (a Magyar Bortörténeti Társaság elnöke, tanszékvezető egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Kora Újkori Történeti Gazdaság- és Művelődéstörténeti Tanszék): Etnikai sajátosságok a magyarországi németek bortermelésében

Zárszó (Heimann Zoltán, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat testületének tagja; Fusz György, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója)

Program itt.

Képek a márciusi soproni kirándulásról

Győrfy Eszter képei a Picasa-n. Köszönjük szépen:)

Felvételi - Grastyán Szakkollégium

A PTE Grastyán Endre Szakkollégium felvételt hirdet a 2010/2011. tanévre. Jelentkezhet a PTE bármely karán és évfolyamán tanuló nappali tagozatos, graduális vagy doktori képzésben résztvevő hallgató.

A felvételi eljárásról bővebben itt.

A jelentkezési lap letölthető innen.


A jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt lezárt borítékban kell eljuttatni a következő címre: 7634, Pécs, Rácvárosi út 70. (Pál-Lukács Zsófia nevére). Jelentkezési határidő: május 31.

"Említettem már, hogy hajnali fél öt volt?" - A legjobb beszámoló tanulmányi kirándulásról EVER

Kriszta csak olvasgatja-olvasgatja tanulmányi kirándulásokról szóló beszámolókat, s néha nem is sejti, milyen gyöngyszemeket talál. Az alábbi dolgozatot a szerző - PANKOVICS ZOLTÁN, történészhallgató - engedélyével közöljük. Azoknak, akik még nem tudják, hogy sírva vigadunk, vagy  esetleg nem ismerik a tavaly októberi Magyarország-Portugália meccs eredményét.

Őrség – Szombathely

2009. október 10-11. 

Az egész fél ötkor kezdődött… hajnali fél ötkor. Október tizedikén, egy ködös szombat reggelen… mármint hajnalon. Tekintetbe véve, hogy az azt megelőző pénteken éjfélkor még filmet néztem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy nem sokat aludtam. A korai keléssel nem zavartam meg a szobatársaimat, pusztán önnön lelki világomat, de ez úgysem érdekel senkit. Pedig egy igen ígéretes hétvége várt volna rám, de a kötelesség elszólított. Említettem már, hogy hajnali fél öt volt?

Tanulmányi kiránduláson kellet részt vennem. Nem volt más választásom, mivel a diplomához legalább egyet teljesíteni kell, amit a következő félévben hirdetnek meg kurzusként. Mivel egyetemi tanulmányaim alatt eleddig nem vettem igénybe egyik tanulmányi kirándulás nyújtotta lehetőséget sem, és ez volt az utolsó előtti félévem, ez maradt az utolsó lehetőségem. 

Úgy öt óra tájékában elindultam, és a Jakabhegyi kollégiumból lesétáltam az uránvárosi TESCO parkolójába, ahol a gyülekezőhelyet megjelölték, és ahonnan a busz is útnak indult. Keletről közelítettem, és hirtelen azt vettem észre, hogy északról egy csapat táskát cipelő egyetemista keresztezi az utamat. Vagy én kereszteztem az ő útjukat? Nézőpont kérdése. Közben nyugatról is feltűnt egy csoport, és a jelenet, ahogy három irányból mind egy pont felé tartottunk a pirkadat előtti ködös sötétségben, leginkább egy Stephen King regényre emlékeztetett.
A hallgatók 3-6 fős csapatokba csoportosultak, az szerint, hogy ismerték egymást. Én nem ismertem senkit, így elkülönültem mindenkitől, mint Sanjuro hallgatag, komor figurája Kurosawa filmjeiben. A jármű, ami ránk várt, egy átlagos távolsági busz volt, tűrhető állapotban, de semmi rendkívüli. A buszsofőr, egy középkora végén járó nő volt, és már ettől a puszta ténytől feltódultak bennem a sofőrnőkkel szembeni negatív előítéleteim. Ettől egy kicsit szégyelltem magam, de aztán megbékéltem, mivel a buszsofőr asszony az utazás ideje alatt ezeket mind messze felülmúlta… mármint alul. De erről majd annak idején…

A buszon leültem a kedvenc helyemre, a hátsó ajtó előtti székek közül az ablak mellettihez. De aztán feltűnt két lány, akik zavartan nézelődtek körbe, egymás melletti ülő-helyeket keresve. Ahogy néztem őket, azonnal tudtam, mit kell tennem: Udvariasan felállni, és átengedni nekik a helyem. Ennek megfelelően csendben meghúztam magam, azt remélve, hogy majd tovább mennek, de megszólítottak és megkértek. (...) Ekkor még mindig nem volt hat óra sem.

Az első megálló Szalafő volt, a hét dombra épült szeres település. Kinézetre nem túl látványos, de néprajzilag érdekes élmény. Ellentétben azzal, amit a szentgotthárdi templom – a második álmás – nyújtott. Szemet gyönyörködtetően látványos, de kultúrtörténetileg érdektelen. Rengeteg ilyet láttam már, és a többségük szebb is volt, érdekesebb is.

Az út eddigi részére már túl voltunk a buszsofőr asszonyság első, mindközül a legnagyobb és legemlékezetesebb – valamint kétség kívül az alaphangulatot leginkább meghatározó – tévelyedésén, nevezetesen a Vend vidékről Szlovéniába való áttévedésén. A második hibája következtében Körmenden kötöttünk ki, ami csak másnapra volt betervezve. A németújvári szerencsétlenkedésére inkább nem is fecsérelném a szót.

Annál inkább érdemes szólni Güssing váráról. Az Árpád kor elején épült, és az újkorig többször is átépítették, bővítették. A középkori várak mindig is vonzottak, így ebben a várban is örömmel barangoltam. Maga vár viszonylag jó állapotban volt – láttam már olyan várat is aminek a fele hiányzott. A várban bemutatott kiállítás is érdekes volt, még ha leginkább a fegyverek hoztak is lázba. A kiállított fegyverek a középkortól az újkorig képviseltették magukat. A többségüket túl nehéznek, vagy túl ormótlannak találtam magamhoz, de volt pár egykezes szablya és kard, amit akár én is képes lennék forgatni. Tanultam hagyományőrző kardforgatást, ezért így vagy úgy, de el tudnék vagdalkozni velük, ha jönne az ellen. Az már más kérdés, hogy bátorságom valószínűleg nem lenne hozzá, de az vesse rám az első követ… Szót kell még ejtenem a csodálatos kilátásról, ami a vár bástyájáról elénk tárult, az is egy kellemes élménynek bizonyult.

Magyarországra visszaérve Szombathely felé vettük az irányt – leszámítva az egyik körforgalmat, ahol egy teljes kört megtéve mindenfelé vettük az irányt, de akkor már fel se vettük a sofőrasszonyság produkcióját. A másnap reggelre tervezett TESCO-s bevásárlást beiktattuk, és az estére tervezett városnézést reggelre toltuk. Miután feltöltöttük készleteinket a szükséges élelemmel, és kevésbé szükséges, de általunk fontosabbnak tartott itallal, elfoglaltuk a szállásainkat. Aztán az est leszálltával – fakultatív városnézés címszó alatt – pár társammal felkerekedtünk, hogy a csepegő esőben megleljünk egy vendéglátó ipari egységet, ahol megfelelő hangulatban megtekinthetjük a Magyarország-Portugália futballmérkőzést. Fura mód nem találtunk megfelelő kocsmát, így sietve visszatértünk a szállásra, ahol – mint kiderült – a szobánktól pár lépésre található a közösségi terem, tv-vel. Éppen Simão első gólja után érkeztünk, így 1 – 0 állástól kezdtük el nézni mérkőzést. A meccsen sem a mi, sem az ellenfél csapat játéka nem nyűgözött le, így a második kapott gól után inkább lefeküdtünk. A sors fintora, de – mint másnap reggel kiderült – ugyan úgy, ahogy a TV bekapcsolása előtt nem sokkal Simão gólt rúgott nekünk, a TV kikapcsolása után is nem sokkal a hálónkba talált, így változtatva 3 – 0-ásra a vereségünk.

A vasárnap reggelre áttolt városnézés az eső miatt előbb késett egy órát, majd mikor végül mégiscsak sort kerítettünk rá, gyorsított tempóban teljesítettük. Aztán már indultunk is tovább aznapi első állomásunkra, Kőszegre, ahol a Jurisics Miklós várat tekintettük meg. Bár a vármúzeum némiképp szerényebbnek mutatkozott, mint a németújvári, de végül még így is élményekben gazdagnak bizonyult. Egy kis íjász kitérőt követően – ami meggyőzött, hogy ami nem megy és életveszélyes, azt ne erőltessük – megkongattam a kívánság harangot a vártoronyban, de nem azért, mert bármit is kívántam volna – én abban hiszek, hogy én irányítom a sorsomat – pusztán rosszaságból zajongtam egy kicsit. A várbéli program után szabad városnézés következett, fakultatív lehetőségként szerepelt a Hősök kapuja, az Öregtorony és a Postamúzeum megtekintése. Mindegyik mellett tucatszor elhaladtunk, de valahogy nem éreztünk elég erős belső késztetést ezek megtekintésére. Annál inkább fordítottuk figyelmünket a borászat felé, ahol rendkívül kedves és készséges kiszolgálás mellett életem legfinomabb forralt borát volt lehetőségem megkóstolni. Tényleg nagyon finom volt… Szóval sétálgattunk Kőszeg belvárosában, ahol utunk egy részében egy kutya szegődött kíséretünkbe. Majd eljött a pillanat, mikor is folytatnunk kellett az utunkat. Kőszegtől kezdve minden egyes megállónkkal közelebb kerültünk Pécshez. Még a sofőrnő sem tévesztett irányt, úgy tűnik, ő is mielőbb hazavágyott.

A jáki templomot már volt szerencsém látni általános iskolásként is, gimnazistaként is, és úgy tűnik, akképpen van rendjén, hogy egyetemistaként is megtekintsem. Sok újat nem tudott mutatni…

A tervezetthez képest közel két és fél óra késéssel érkeztünk meg Körmendre, ahol a Batthyány-kastély kertjében barangolhattunk. Lehet, hogy nem volt megfelelő az évszak, de én semmi olyasmit nem láttam, ami miatt megérte tanulmányi kirándulás célpontjává tenni. Amúgy meg már mindenki fél szívvel Pécsen érezte magát, és összességében a többségnek nagyon mehetnékje volt már.

Sötétedés után érkeztünk vissza Pécsre, és este egy gyors kipakolás után véget is ért a kirándulás, és jószerével a hétvége is. Összességében a kirándulás nem volt rossz, bár ha pár dolog kimaradt volna, akkor sem maradt volna hiányérzetem. De mégis nagyon élveztem az utazást. Az Arany János Tehetséggondozó Program tagjaként öt éven keresztül, havi rendszerességgel cipeltek engem és osztálytársaimat mindenféle tanulmányi utakra. Akkor ezek nagyon terhesnek tűntek, és utólag érzem csak át, mennyire szerencséseknek érezhetjük magunkat, amiért olyan sok helyet saját szemünkkel láthattunk itthon és külföldön egyaránt. És persze a buszozás közbeni beszélgetések, a múzeumokban való bohóckodás, a szabad program örömei, ezek mind hozzátartoznak egy osztálykiránduláshoz. Életem legboldogabb öt évében havonta részem volt ilyesmiben, de az azóta eltelt három évben nem. Most újra hasonlóan éreztem magamat, és nagyon jó érzés volt. Köszönöm srácok! 

Pankovics Zoltán

A Középkori Történelem Doktori Program nyilvános előadásai

A PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Középkori Történelem Doktori Programjának nyilvános előadásai 2010. május 7-én, pénteken a Ró 117-ben :

10:00 - Prof. Dr. Thomas Wünsch (Universität Passau): „Kulturgeschichte des Politischen". Partikularsynoden als Instrumente der politischen Willensbildung in der polnisch-litauischen Adelsrepublik

12:00 - Prof. Dr. Hans-Jürgen Bömelburg (Justus-Liebig-Uniersität Gießen): Antemurale-Vorstellungen in Ungarn und Polen im 15. und 16.Jahrhundert: Höfisch-humanistische Erfindung und pragmatische Reichweite eines Topos

Moderátorként közreműködik: dr. habil Bagi Dániel.